Hoppá! Hát évforduló van! Idén 100 éve független Magyarország!

100 ÉV KATASZTRÓFA

vezetőink sorsán keresztül

Habsburg Károly Ferenc József Lajos Hubert György Ottó Mária (1887-1922)

Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarországnak Károly néven IV. Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakó nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Felső és Alsó Szilézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica és Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság ura.

Na ezekre a helyekre nem tehette be a lábát soha többé 1918 után, leszámítva Magyarországot, ahol 1921-ben kétszer is megpróbálta visszavenni királyságát. Második alkalommal repülőgéppel érkezett Svájcból. Sopronban ellenkormányt nevezett ki, feleskették a csapatokat, és vasúton elindultak Budapestre. Minden állomáson hódolat, üdvözlő beszéd, közös ima. Két napon keresztül. Ezalatt sikerült önkénteseket verbuválni és kormányzóhű csapatokat hozni a védtelen fővárosba. A 16 áldozattal járó budaörsi csata után megadta magát. Baján angol hajóra felrakták. Madeira szigetén végzett vele a spanyolnátha.

gróf Tisza István (Geszt, 1861. – Budapest, 1918. október 31.)
Miniszterelnök: 1903. november 3. – 1905. június 18. és 1913. június 10. – 1917. június 15.

Máig ismeretlen katonák háborús felelősségéről folytatott rövid vita közben lakásán agyonlőtték. Az új miniszterelnök, Károlyi Mihály koszorút küldött temetésére, amit a gyászoló család a szemétdombra lökött.

Két héttel korábban is merényletet követtek el ellene. Akkor a pisztolyt egy leendő miniszterelnök, Friedrich István adta a tervezett gyilkossághoz a kommunista Demény Pálnak, aki továbbította azt a tettesnek. Demény Pál ült: Horthy alatt: 1921-1924 és 1938-1940 (egy ideig Rákosival), Rákosi alatt: 1945-1956, Antall József alatt: 1990-91 között a parlamentben. A Szocialista Párt alapító tagja az országgyűlésben 1991 január 14.-én rosszul lett és meghalt.

gróf Károlyi Mihály (Budapest, 1875. – Vence, Franciaország, 1955.)
Miniszterelnök: 1918. október 31. – 1919. január 11.
Köztársasági elnök: 1919. január 11. – 1919. március 21

1919. július 4-én elhagyja az országot. Ausztriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Angliában és Franciaországban él. 1923-ban távollétében hazaárulás és hűtlenség miatt elítélik, vagyonát elkobozzák.

Kun Béla (Lele, 1886. – Moszkva, 1938. )
A Tanácsköztársaság vezetője: 1919. március 21. – 1919. augusztus 1.

Kosztolányi szerint Kun Béla repülőgépen menekült az országból.

Délután - úgy öt óra felé - a Hungária-szállóban székelő szovjetház körül fölrebbent egy repülőgép, átrepült a Dunán, a Várhegyen, s merész kanyarodással a Vérmező felé tartott. A gépet maga a népbiztos vezette. Alacsonyan szállt, alig húsz méter magasságban, úgy hogy arcát is látni lehetett. Sápadt volt, borotválatlan, mint rendesen. Vigyorgott az alant álló polgárokra, s vásott kajánsággal, csúfondárosan még búcsút is intett egyeseknek.

Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket. Karjairól vastag aranyláncok lógtak. Egyik ilyen aranylánc, mikor az aeroplán magasba lendült, s eltűnt az ég messzeségében, le is pottyant a Vérmező kellős közepére, és ott egy öreges úr, régi krisztinai polgár, adóhivatalnok a Várban, a Szentháromság téren, valami Patz nevezetű - Patz Károly József - meg is találta.

Legalább a Krisztinában ezt beszélték.

Ausztriában Kun Béla elmegyógyintézetbe költözött, de lebukott, s kiutasították az országból. Szovjet-Oroszországba megy. Itt a polgárháború idején tömeggyilkosságokkal foglalkozik. Pszichiátriai kezelése után a Kommunista Internacionálé egyik vezetője lesz. 1937. június 28-én letartóztatják. Egy évig verik, aztán, mint ellenforradalmi terrorista szervezet vezetőjét kivégzik.

Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. – Párizs, 1947. )
A Forradalmi Kormányzótanács elnöke: 1919. március 21. – 1919. augusztus 1.

A Tanácsköztársaságot leverő románok fogságba esett, de megszökött. A 30-as években Bécsben Magyar Vendéglő néven kis éttermet nyitott. Tönkrement.

gróf Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 6.)
Miniszterelnök: 1921. április 14. – 1931. augusztus 24.

1944. március 16-én inkei birtokán tartózkodott, mikor Horthy hívta, hogy közölje vele, Hitler meghívására Klessheimbe utazik.

„Semmi szín alatt, én nem egyezem bele, én jó szándékkal mondom, az ország érdeke kívánja ezt; értsd meg: nem mehetsz sehová!” Horthy búcsú nélkül letette a kagylót. Bethlen is letette a telefont, és az intézőhöz fordulva ezt mondta: Én holnap reggel Pestre megyek, aztán nem tudom, hogy mi lesz.

Német megszállás. Bethlen leborotválja bajszát, tiszti uniformist ölt és vidéken bujkál. Közben kétszer agyvérzést kap.

- Roppant aggódott az általános politikai és katonai helyzet miatt. Esténként zárt ablakok, spaletták mellett rendszerint a BBC híreit hallgattuk. Ölében térkép. Remélte, hogy a nyugati szövetségesek a Balkánon is partra szállnak úgy, mint a francia tengerparton. Meg angol ejtőernyősök ledobásában is reménykedett. Nagy híve volt Churchill politikájának - emlékezett vissza egyik házigazdája.

Utoljára 1945. március végén látták Kunszentmiklós utcáin sétálni. Őrzői egyik sétája után gépkocsiba ültették, s a közeli katonai repülőtérre, onnan pedig Moszkvába vitték. A Butirszkaja börtön kórházába április 1-jén rendkívül rossz egészségi állapotban, erősen alultápláltam, érelmeszesedéssel, krónikus vastagbélgyulladással és magas vérnyomással érkezett.

 SANYARÚ SORSÚ MAGYAR ÁLLAMFÉRFIAK MÉG